FN Blog / Oktatás / e-stratégia hiánya
Nyomtatás Betűméret
e-stratégia hiánya 2009-03-18 12:12:50
Emlékszel még arra, amikor egy megbeszélés után az ismerősöd azt mondta, hogy átküldi e-mailen a leírást? Te meg nem tudtál erre mit mondani? Aztán később te akartál egy képet küldeni és a partnerednek nem volt internetje?


Aztán lett neted otthon, a cégednek honlapja, de ezek birtokában sem értetted miért beszélnek forradalomról meg paradigmákról. Aztán valaki megmutatott egy furcsa oldalt, amin csak egy kis beíró mező volt középen és google névre hallgatott. Voltak még vizslák meg örömkiáltások is, de aztán hasta la vista. Aztán jött a bank, hogy ha akarod nézegetheted mennyi pénzed van még a számlán hó végéig vagy adófizetésig.

Lassan megtanultad kiválasztani azt is, ami neked kell. Gyűjtögeted az információt azóta is. Pár éve megjelentek megint izgága emberek és mindezt elkezdték web 2.0-nak nevezni. Ezt eleinte nem értetted, de hamar rájöttél, hogy már nemcsak cégeket meg szexet nézegethetsz a neten, hanem bárkit, aki szabadidejét arra használja, hogy megjelenjen. Sőt, hozzájuk is lehetett szólni, végre anonimként szabadon megmondani a frankót. Vagy te is megjelenhettél, ha akartál. Az iwiw meg napi élmény lett, mert megtaláltad régi osztálytársaidat és örültetek egymásnak.

Mára már az online (virtuális, ha úgy tetszik) párhuzamos élettérré vált. Van benne szórakozás, (dez)információ, gazdaság, kormányzat, közösségek és oktatás. Ami elé e- van írva, az mind ez. Egy bizonyos önsúlyon túl (hozzáférések száma és használói preferenciák) ez része lett egy nagyobb közösség életének is. (Társadalom, ország, nemzet, szakma, iparág, üzlet, település…)

Az i2010 jelentés feltárja, hogy a 3G mobiltelefonok elterjedtségét és a száloptikai hálózat kiépítettségét tekintve nemzeti szinten Olaszország áll az első helyen, a digitális televízióval rendelkező háztartások száma pedig az Egyesült Királyságban a legnagyobb. A széles sávú szolgáltatások elterjedtsége hat országban – Dániában,Hollandiában, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és Belgiumban – nagyobb arányú, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban. A széles sávú internet ilyen mértékű penetrációja pozitív dominóhatással jár. Például az IKT elterjedtsége a dániai iskolákban a legnagyobb, ezenkívül az EU-ban a dániai vállalkozások a legelőrehaladottabbak az internet és az elektronikus üzletvitel alkalmazásában; a brit és svéd munkaerő a legjártasabb az IKT terén; a hollandok az online játékok és zene leglelkesebb felhasználói; Európában a nyilvános internethozzáférési pontok felhasználási aránya Finnországban a legmagasabb, és
Finnország fektet be legtöbbet az IKT-kutatásba (K+F kiadásainak 64,3%-át teszi ki) – Svédország és Finnország GDP-jének 3,9%-át, illetve 3,5%-át fordítja kutatásra, ami meghaladja az EU 3%-os célkitűzését. A vállalkozások új és érettebb IKT-megoldásokba fektetnek be, és az európaiak gyorsan elfogadják az új online szolgáltatásokat. 

Az információs társadalom hatása egyre nyílvánvalóbb a gazdaságban és az ügyintézésben is. Az IKT az EU termelékenységi növekedésének közel 50%-ához járult hozzá az elmúlt években. Az online tartalmak és üzleti megoldások piaca az előrejelzések szerint az elkövetkező öt évben gyorsan fog bővülni, ahogyan pár éve az online zeneeladás és a web 2.0 eszközeivel létrehozott tartalom robbanásszerű növekedése esetében tapasztalható volt.

Mindez arra mutat, hogy stratégia kell! Ma már minden területnek van online megoldása. Nem mindegy, hogy vállalkozásom szintjén melyikre mennyit költök és ezért mennyi hasznom van. De ugyanígy érvényes az országra (államra) is. Az eszközök és a megoldások száma és hatásfoka átgondoltságot igényel.

Szétnéztem ezekkel a kulcsfogalmakkal a neten és elég soványka eredmények jöttek. Szerintem nincs erre stratégiája a legnagyobb közösségnek, amelyben élünk: Magyarországnak.

Van ugyan informatikai államtitkárság (volt itt már minisztérium is), de ha beütjük a Magyar Információs Társdalom Stratégia fogalmat a google-ba, a megjelenő dokumentumok, oldalak, mind 2003 – 2005 közötti időszakra vonatkoznak.  

A legvilágosabb leírás még ez. Amiből kiderül, hogy a stratégia megint csak az oktatás területeiről már ismert esélyegyenlőség fogalma körül molyol. (Az is fontos!) De semmi konkrét, hogy mit kell csinálni, ebből mi lehetséges és azt hogyan akarjuk elérni.  

Az üzleti szféra azért biztatóbb.

http://e-business.lap.hu/
http://b2b.lap.hu/
http://e-beszerzes.lap.hu/
http://edi.lap.hu/

Oktatási megoldások is vannak, egyre több KKV érdeklődik az eLearning iránt:

http://e-learning.lap.hu/

Minap olvastam, hogy magyar ember saját pénzből összevásárolta az összes Tokaji témájú domain nevet. Ez ugye stratégia alapozó lehetőség. Hungaricum, bor, miénk, lehetne vele pénzt keresni. Nem keveset. 

Katt ide a cikkhez.

Ki itt a digitális analfabéta? Nem lehet ezzel (sem) éveket várni. Akit megtalálnak és akinek van online elérhetősége az fog eladni, oktatni, közösséget szervezni.

Virtuális Nagymagyarország 2010?


Cimkék:
10 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Szóljon hozzá!