FN Blog / Oktatás / Digitális kép(zelet)
Nyomtatás Betűméret
Digitális kép(zelet) 2008-12-09 11:29:21
Két érdekes párhuzam van a középkori szövegek és a multimédiás tananyagok szövegei között. Mindkettőnek szerves része az illusztráció, ezek együtt hatnak az olvasóra. Mindkettő lezáratlan alkotás, mások által továbbírható, másolható....

 

A kép szerepét az oktatásban a szenzualista pedagógia erősítette meg és tette a tananyagok teljes értékű részévé. Comenius Orbis Pictusa az első teljesség igényével készült mű, amely a kép kiemelt szerepére alapoz. A tankönyvek szerves részei lettek az illusztrációk. Ábrák, rajzok, képek, képsorozatok. Ezek módszertani használatának mára kialakult elmélete és gyakorlata van, ami alkotói igényesség függvényében átkerült a multimédiás tananyagokba is.

Az oktatásban többféle képet lehet használni. Ezek kritériuma, hogy a megismerést, valamint az esetek többségében az ismeretek kommunikálását szolgálják. Lényeges kiválasztási szempontja az oktatási anyagokban megjelenő képeknek a kulturális konvenció, aminek konkrét szempontjai az esztétikai minőség és az etikai vonzat (jogi kötelmek az ábrázolásban, mind a témát, mind a szerzői jogokat figyelembe véve).

A tananyagban használt képeknek kapcsolatba kell kerülni a szöveg szűkebb kontextusával. A szöveg lineáris kohéziója mentén illusztrálhatja a témát vagy a gobális kohézió megjelenítéseként, illusztrálhatja a téma egészét. (Számos szerző-tananyag fejlesztő közti konfliktus okozója, hogy a szerző a rémát akarja illusztrálni)!

A kép holisztikus tulajdonsága miatt (rögtön hat és átfogóan) lényeges az igazság – hamisság kérdését is állandóan vizsgálni. A szöveg lineárisan hat és időigényesebb a megértése az olvasás miatt, de rendelkezik egy lényeges tulajdonsággal. Képes állítást megfogalmazni a világról. (Szubjektum-prédikátum).  Ezt a kép nem tudja teljesíteni. A világot bemutatja, reprezentációkon keresztül értelmezheti a tanuló, de bizonyosságot csak a szöveggel együtt szerezhet a látottakról. 

A kép és a szöveg összevethetőségére több elmélet is létezik. Koronként és kultúránként ez változó. Találkozhatunk a szöveg és a kép éles szétválasztásával, a két ismeretátadó eszköz szabad kombinálásával és elvont elméleti síkon a két szimbólumrendszer összevonásával. A nyelvet sokan képinek tartják, mások a kép nyelvi megjelenésének a fontosságát hangsúlyozzák. Az ismeretátadásban használt képfogalmat tovább bonyolítja, hogy a pszichológia és a filozófia foglalkozik a belső képpel is, amit az ember magában elképzel. (Más nyelvek különbséget tesznek a két kép között. A belső képként is megjelenő az image, imagen a csak tárgyi hordozón látható a picture).

A tananyagban megjelenő kép megítélésére az ábrázolás és a kifejezés fogalmak használhatóak. (Némi párhuzamost mutatnak a szöveg téma és réma felosztásához). Mindkettő a képi közlés szinonimája, de az ábrázolás a közlés folyamatában az objektívet emeli ki, a valóság tárgyi rögzítését, addig a kifejezés a képi közlés szubjektív mozzanatát, a közlő akaratát, a felmutatás okát jeleníti meg.

 

Szövegből tanulás:  A szövegből azt értjük meg,  amit dekódolni tudunk belőle.  A szövegértést (dekódolást)  tanulni kell. A szöveget nehezebb megjegyezni. 

Képből tanulás: A kép azonnal hat. Azt értjük meg belőle, amit belelátunk. A képértés inkább velünk született képesség. A képet könnyebb megjegyezni.

Hosszú utat tett meg a képi illusztráció az oktatásban és korántsem érte még el a lehetőségeinek a végső határát. A bővülő képtárak, flash animációk és oktató videók tanárok által szerkesztett adatbázisa mellé a tanulók által alkotott képek és videók is megjelentek az interneten.

 

 


Cimkék: multimédia, kép, e-learning
5 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Szóljon hozzá!