FN Blog / Oktatás / Digitális szövegelés
Nyomtatás Betűméret
Digitális szövegelés 2008-11-24 12:30:54
Az IKT alapú tananyagok a figyelem központjában állnak. Folyik a vita, milyen mértékben alakítja át ez az új lehetőség az ismeretátadást és az oktatást. Ezzel együtt sok tananyag szövege silány.

Számos szempont szerint lehet elemezni a tananyagokat Főleg a minőség, a piaci megtérülés, a társadalmi hozzáférés és a személyes készségek (kompetenciák) a kulcsszavai ennek az elemzésnek. De fontos lenne a tananyagok szövegének a minőségére is odafigyelni. A digitális, különösen az online oktatást az egyidejű média használat jellemzi. Ez megszüntetheti a kész, lezárt oktatási célú szöveg tankönyvekből megszokott egyeduralmát. A képernyőn megjelenő tartalom – szöveg vagy kép – ugyanis nem állandó, folyamatosan változtatható és frissíthető. Nagy előnye a papír alapúval szemben, így könnyen megvalósítható a tartalom szükségletekhez való gyors adaptálása.

De a változtatás magában hordozza azt a veszélyt is, hogy a tananyag érthetetlenné válik. Ennek elkerülése végett nem lényegtelen feleleveníteni szövegtani ismereteinket. Az online tananyagok megjelenését és térnyerését az oktatásban felfoghatjuk egy hosszú folyamatnak, amelyben az európai kultúrában olyan erős szövegalapú oktatás szövetségre lép az új technika által lehetővé tett multimédiás szemléltetéssel. Ebben a folyamatban kívánatos, hogy a számítógép monitorja előtt ülő tanuló számára ne csak a tananyagba applikált kép és hanghatások fokozzák a megértést és elsajátítást, hanem olyan nyelvileg kifogástalan szövegmű gördüljön le a képernyőn, amely az ismeretelsajátítás alapját képezi.

 

A tananyagok szövegének fontossága

Az emberi gondolkodás részben nyelvi kódolású és az ember szövegben fejezi ki magát. Ez a több millió éves törzsfejlődés eredménye. Amit a világ működéséről el tudunk mondani, azt leghatékonyabban nyelvi kifejezésmódokkal tudjuk megtenni. A jól érthető nyelvi termék, a szöveg, akkor tud hatékonyan együttműködni a multimédia gyors szemléltető erejével, ha annak egyik szervező ereje tud maradni és magának a szövegnek a tartalmi kontextusa jelenik meg az animációk síkján. Minden szöveg rendelkezik kontextussal. Az oktatási céllal írott szövegeknél, hasonlatosan az irodalmi elemzésekhez, két értelemben is célszerű az összefüggéseket vizsgálni. A nyelvtani megközelítésben az összefüggés a szövegben érvényesülő egységes gondolati kapcsolatokat jelenti. Ilyen lehet a szöveg logikai váza, a fogalomhasználat és az alaposság. A szaktudományos megközelítésben, pedig azok a szövegben közvetlenül nem szereplő tudás elemek, információk és élményanyagok jelentik az összefüggést, amelyben a szöveg tartalmi mondanivalója értelmezhető. Például az időszak, amelyben íródott, a környezet, amire vonatkozik.

A tudományos kontextus

A szöveg, amely tudást közvetít, meggyőző volta miatt válik hatékonnyá a képernyőn. A meggyőzés analógiák során keresztül vezet. Régebben – főleg az induktív gondolkodás uralta oktatásban – a formális logika szabályai szerint felépülő szöveget tekintették oktatásra alkalmasnak. Lassan világossá vált, hogy a tananyag szövegének a meggyőző ereje a szöveg tartalmának a viszonyaiban rejlik, nem a szöveg formai építkezésében.

A szabad mondatok

Egy szöveg(mű) tovább nem bontható alkotó elemei a szabad mondatok. Ezek a legkisebb mikro szerkezeti egységek, amiből minden szöveg felépül és egyben ezek (be)szerkesztettsége határozza meg a szöveg minőségét. Szabad mondat:

- minden egyszerű mondat,
- a mellérendelt összetett mondatok valamennyi tagmondata,
- az alárendelő összetett mondat a maga egészében.

A szabad mondatok lineárisan szerveződnek a szövegben, ennek a ténynek a megjelenési formája a nyelvtani és tartalmi egyeztetés. A stílusosan és világosan egymásba fűzött szabad mondatok adják a szöveg lineáris kohézióját. Minél szorosabb a szomszédos mondatok közötti kapcsolat, annál erősebb a szöveg összetartó ereje. A szöveg rendelkezik egy másik összetartó erővel is, amelyiket az egész szövegben egyszerre érvényesülő jelentéstani mező szolgáltatja. Ezt a globális kohézió. Ennek megnyilvánulásai a cím és a szöveg tartalmának a viszonya, a tudatosan használt jelzők és határozók, az utalások, valamint a letisztult gondolatalakzatok és kategóriák szándékos egymáshoz rendelése.

A téma és a réma

Ismeretes más felosztása is a szövegnek, de ez is jelentéstani szempont alapján közelíti meg a szövegművet. Két kategóriára bontja, a témára és a rémára. Ezek mondaton túli szinteket jelölnek és tágabb jelentéstani rendezőelvet képviselnek. A téma az a jelenség, amiről a szöveg értekezik, a réma pedig az, amit róla közölni akar. Az egyes mondatok szintjén a közlés szempontjából a réma a fontosabb elemnek mutatkozik. Ez jeleníti meg az információt, amiért a mondatot létrehoztuk. Ez az, amit mondani akarunk. Ha azonban az egész szövegművet vizsgáljuk, egyértelművé válik, hogy a szövegszervezés szempontjából a téma a fontosabb elem. Ez adja az egységet a mondanivalóban. Ezt azzal éri el, hogy kevés információhozammal rendelkezik. Ez az, amiről beszélünk.

A névmásítás és az utalás

Önálló szöveggrammatikai eszközök az analógiák és a kohézió megteremtésére. Az utalás lehet a szövegben hátrautalás (anafora), jelenre utalás (deixis) és előreutalás (katafora). Az utalások nemcsak irányuk, hanem hatósugaruk szerint is csoportosíthatóak. Vannak mondatrészen belüliek, mondat egészek között és nagyobb szövegrészekre utalók. Az utalást általában személyes névmással, mutató névmással, határozószóval, kötőszóval, birtokos személyraggal és igei személyraggal valósul meg.

A szöveg tagolása

Minden oktatásban használt szövegnek, legyen az új ismeretet közlő, meglévő ismereteket rendszerbe foglaló vagy egy oktatási szakaszt lezáró rész, rendelkeznie kell a három makroszerkezeti egységgel. Ezek a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés. Ez a felosztás a közlendő tartalmának a belső logikai - szerkezeti sajátosságaiból és a szöveg önállóságát biztosító elhatárolódási követelményből egyaránt fakad. Jelentéstani természetű tagolás, mert a szöveg tartalma szabja meg a három egységnek a szövegen belüli határait.

Kérem szépen! Vegyük ezeket is figyelembe!


Cimkék: szövegtan, IKT, e-learning
3 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Szóljon hozzá!