FN Blog / Oktatás / Megint erőszak!
Nyomtatás Betűméret
Megint erőszak! 2008-10-08 10:48:59
Nem okoz örömet a téma, de ha már belevágtam korábban, akkor folytatom. megint iskolai erőszak. Elindult a tanév, szapordnak az esetek.

 

Szájon vágott tanárnő, megrugdosott óvónő. Metro újság tegnapi számában olvasom, hogy a szakemberek megint megmondták a tutit. Ranschburg Jenő gyerek igazságszolgáltatási intézmények létrehozásáról beszél.

Továbbra is komoly gondot látok abban, hogy az iskolai erőszak és egyáltalán a gyerekek által elkövetett bűnesetekről olyanok beszélnek, akik az iskola világát, a mai kölkök környezetét, az őket ért hatásokat elméletileg képesek csak modellezni.

(A politika is megfogalmazza persze a maga tutiját. A kereszténydemokraták a liberális gyakorlatnak tudják be a növekvő erőszakot. Hatásos csúsztatás. A KDNP igen figyelemre méltóan marxista gyakorlatot követ következtetéseiben és érvelésében).

Tény: a mai iskolák napi üzeme feszültségeket okoz. Az iskola belső rendje, világa egyáltalán nem hasonlít a "külvilághoz". Ez minden szereplőben feszültésget okoz és egy ütésváltánál nagyon nehéz kideríteni ki ütött először vissza.

Szerintem ezt további intézmények létrehozásával nem lehet megoldani. Pláne nem állami irányítással és a bizottságosdi eszközének nagy varázslatával. Az iskolák többsége jelentős önkormányzati potenciállal rendelkezik. Több tényezős a játszma, és első körben mindenképpen közösségi, csak aztán társadalmi. Egy iskolában történteket az iskolai önkormányzatnak, az iskolaszéknek, az iskolát üzemeltetőnek  joga és kötelessége felügyelni, adott esetben irányítani. El kell kezdeni játszani ezt a közösségi játékot. Tetszik - nem tetszik. A szakértők nem gyógyítanak kézrátétellel, távolról.

Az esetek elég jól megkülönböztethetőek. Ha az ebédlőben a diák szájon vágja a tanárt, abban az iskola önkormányzata kell, hogy cselekedjen. Pl. "iskolai bíróságok" üzemeltetésével. Szülők, gyererkek, tanárok és az üzemeltető elég hamar el tudja dönteni mi legyen. Ha meg az óvónőt megrugdossák a szülők és rokonok, akkor oda rendőrt kell hívni.


Fáj, hogy minden rossz jelenségről csak "társadalmi" meg "nemzeti" szinteken folyik némi párbeszéd. Kisebb közösségi szinteken alig. Miért gondoljuk, szakértők és az állam fogja megoldani a problémáinkat?

Viselkedésünket a jog, az erkölcs és a hagyományok alakítják. Ebből az állam csak a jogot tudja igazgatni. A szakértők meg semmit.

(De ha már itt tartunk. Németországban egy öreg tata rászólt két fiatalra, hogy ne dohányozzanak a metróban. Jól megrugdosták a bácsit érte. Szabad Bajor állam bírója ezt 12 és 8 év börtönnel mérte meg. Sokat mondó. Hírforrás: RTL KLUB)

A rendszer váltásnál a kerekasztalosok azt gondolták, hogy a diktatúra évei után az önkormányzatiság korszaka következzen. Széles jogokat adtak a magyar önkormányzatoknak. Ez nem tünt rossz gondolatnak. De nem élünk vele, nem használjuk. Kár. A lehetőségek mindig számosak, soha nem kimerthetetlenek.... 

Pl. a mediátorok ilyen esetekben miért nem kerülnek elő?

 


Cimkék: iskolai erőszak
52 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

12. jenei zsolt 2008-10-10 22:59:03
de valaki! ezt kellene csinálni. de ez nem megy. számos oka van, lehet sorolni, de felesleges. nem igazán akarják a felek... az egész poszt szocializmussal az a baj, hogy beállt. nem akar mozdulni semerre.... tisztelet a kivételnek, ahol mégis próbálnak!
11. Valaki 2008-10-10 17:33:31
Mi lenne,ha a tananyagot igazítanánk ahhoz,ami az életben felhasználható is?Nem a "lexikon-agy központú" oktatás lenne még mindíg a cél,hanem hasznos ismeretek átadása,amiről a gyerek is tudja,hogy ezzel majd valamit el is ér később,kint az Életben...nem lehet,hogy akkor ez az oda-vissza "kudarc"/tanár-gyerek,gyerek-tanár/mérséklődne,mert lenne miért iskolába járni??Az agresszióra pedig nem maradna idő,mert érdekelné őket esetleg,amit megtudhatnak?Hmmmmmmmmmmm...
10. Navarone 2008-10-09 13:29:20
"Az erőszak sajnos nem csak etnikai kérdés. A "jó" családból származó magyar gyerek UGYANÚGY hajlamos az erőszakra, mint az alacsony iskolázottságú kisebbségi család gyereke az illedelmes viselkedésre."
Ez így ebben a formában csúsztatás. Mondhatni nem igaz! EZeket az iskolai erőszakokat összehasonlíthatatlanul nagyobb százalékban (szerintem bőven 90% felett van) cigány gyerekek követik el, és nem a fehér lakosság. És hagyjuk a hülye pszichológiai szövegeket, hogy ilyen-olyan lelki teher nehezedik szerencsétlen gyerekekre. Ez is aljas hazugság. Kérem szépen, itt a probléma az, hogy a mi cigányainknak minden meg van engedve. Ma az, ha cigánynak születsz ebben az orzságban kiváltásgokat jelent, mondhatni ez számodra csak jogokat biztosít, de kötelességeket nem kérnek rajtad számon. Ha a cigány gyerek megveri a tanárát, akkor odahaza nem leszídja a szülő, vagy lekever neki 1-2 pofont, hanem jót röhög rajta és még aztán ő is bemegy megverni a tanár, hogy még véletlenül se jusson annak eszébe csúnyán nézni legközelebb a gyerekére.
Minden kedves olvasónak ajánlom figyelmébe ezt a videót:
www.indavideo.hu/video/Ciganybunozes_3 />
Főleg az utolsó perceket. Tán ő is rasszista hölgyeim és uraim?
9. jenei zsolt 2008-10-09 09:51:26
Tanulságos beírások. Vannak élményeim minden szinten. Azért is foglalkozom vele. A cigány problémát nem is írtam bele, de látom ez sokakat nyomaszt. Sajnos vannak élményeim nekem is. Van olyan cigány réteg, amely sem közösségi sem állami szabályozást nem vesz magára. Sajátja meg nincsen neki. Ez nagyon durva és nincs megoldás.

De engem inkább az érdekel, hogy a "helyi szintek" miért nem működnek. Akár cigány, akár magyar a közeg vagy vegyes. Ebben Ottó beírásával tudok leginkább egyetérteni. Aki nem akar az iskola nevű társadalmi játékban részt venni, annak nem kell fogni a kezét és vonszolni a végtelenségig. Rádiné felvetése jogos: nem kellene 18 éves korig bent tartani a fiatalokat az iskolában. Erről én is írtam korábban.
8. Szirmai Ottó 2008-10-08 23:42:43
Negyven éve vagyok pedagógus és nem első generációs. Már a dédszüleim is azok voltak. Amikor a család együtt ebédelt, a beszélgetés iskolai esettanulmányok láncolatává vált. Az iskolában mindig jelen volt az erőszak. Ennek az oka, hogy a fiatalok nem tanulták meg saját agresszivitásukat kezelni. Pont azért járnak az iskolába, hogy ezt megtanulják. A kérdés az, hogy ezt hogy lehet megtanulni? Milyen környezetben lehet megtanulni? Az az ember, akinek az a feladata, hogy ezt megtanítsa, mekkora támogatást kap a környezetétől, a társadalomtól.
Ne tévesszen meg senkit az a mondat, hogy: Egy ügyes, karizmatikus pedagógus minden problémát meg tud oldani, így az agresszivitást is. Csak annyit tud elintézni, hogy az agresszivitás ne felé irányuljon.
A pedagógusoknak nem azért kell a maximális társadalmi segítséget megadni, hogy jó legyen nekik, hanem azért, hogy a rájuk bízott fiatalokat fel tudják nevelni.
Az első számú társadalmi segítség az lenne, ha törvényeket betartanánk.
A hatályos oktatási törvény így szól: "Biztosítani kell mindenkinek a tanuláshoz való jogát!" Tehát! Aki ezt nem biztosítja az törvénytelenséget követ el. Persze törvénytelenséget követ el az is, aki bagózik az iskolában, aki száznyolcvannal megy ott, ahol csak száztízzel lehet menni, aki nem fizeti be az adóját ... illetve, aki a tanórán zajong, veri az osztálytársát, netán a tanárát.
De! Kit érdekel ez? Aki ezeket a törvényszegéseket elköveti, nem kap büntetést, miért is tartaná be a törvényeket. Sőt! Micsoda élvezet.
Sokan tudják ezt, csak azt nem tudják eldönteni, hogy kit kellene megbüntetni? A diákot, vagy a tanárt? A válasz, hogy mind a kettőt. A tanárt akkor, ha nem végzi jól a munkáját, a diákot pedig akkor, ha korlátozza diáktársainak a tanuláshoz való jogát, DE ezt semmiféleképpen nem teheti meg egy diák. Neki csak a tanuláshoz van joga és nem ítélkezéshez. Ehhez Ő még éretlen.
Az igazán hatékony büntetés, bárminő fájdalmas az, hogy az engedetlen és értetlen diákoktól meg kell vonni a társadalom által a számára biztosított jogot, hogy tanulhasson.
Itt most mindenki pánikba esik és levegőért kapkod és rontást emleget, pedig minden tapasztalt kolléga tudja, hogy ez nem úszható meg és ezt maguk a diákok várják el az embertől.
Hány és hány társam szembesült azzal a helyzettel, mikor is helytelenkedő tanítványát látva a többiek kérdő tekintete szegeződött rá. Na, mit csinál most a tancsi? Lássuk csak! Mikor a delikvens megkapta a méltó büntetését azt is láthatta, hogy az osztály megnyugodott. Otthon ezért nagyon leszidott az apám és itt a törvény ugyanaz. Ez megnyugtató.
A diáknak ahhoz van joga, hogy tanuljon. Ezt a jogát úgy érvényesítheti, hogy kopog az oktatási rendszer kapuján és jelzi, hogy élne a jogával és tanulni szeretne. Mindenki örül és bíztatja: Gyere, tanuljál! De Mi most nem ezt tesszük. Nem kérdezzük meg Tőle: Szeretnél tanulni? Bekényszerítjük, berugdossuk a rendszerbe, mert úgy hisszük Mi ezt jobban tudjuk nála. Azonnal megjelenik az agresszió. Ha ez nem tetszik nekünk, máris kész a válasz: Te akartad Haver! Te akartad, hogy itt legyek! Most mi van?
Csak az tanuljon, aki szeretne. Ehhez pedig biztosítsuk a jogát!
7. Rádiné 2008-10-08 19:27:43
Vajon elgondolkozott-e már valaki azon, hogy mi lenne, ha a kötelező iskolába járás csak 14 éves korig tartana? Vajon hány szülő figyelne jobban oda a gyerek iskolai munkájára, hányan tartanák fontosnak, hogy mivel tölti az idejét ott a gyerek, és mennyire eredményes? És kik maradnának ki az iskolarendszerből? Csak azok, akik ma is kényszerként élik meg (szülő, gyerek egyaránt ) ezt a szolgáltatást. Az erőszak sajnos nem csak etnikai kérdés. A "jó" családból származó magyar gyerek ugyanúgy hajlamos az erőszakra, mint az alacsony iskolázottságú kisebbségi család gyereke az illedelmes viselkedésre. Ezt nem lehet általánosítani. De tény, hogy ma jóformán csak a tanárok érdekeltek abban, hogy minél jobb eredményt érjenek el a gyerekekkel. Sajnos ma már a tanítás nem mást jelent, mint mindennapi küzdelmet azokkal, akik csak az idejüket töltik a rendszerben, azokért, akik tanulni szeretnének. Itt is, mint más területeken az egyéni érdek kerekedett a többségi érdek fölé. És még van aki csodálkozik, hogy feszültek a tanárok, a gyerekek, és a szülők?
25 éve tanítok és a tapasztalat mondatta ezt velem.

Szóljon hozzá!