FN Blog / Oktatás / e-learning 1,2,3,........n.0
Nyomtatás Betűméret
e-learning 1,2,3,........n.0 2008-07-13 22:24:08
Kollégám felkért, hogy írjam le, mit gondolok az e-leaningről. Megpróbálom hát.

e-learning 1.0

A definíció:
Számítógéppel, illetve információs és kommunikációs technikákkal (IKT) segített tanulás, amely magába foglalja az oktatási rendszerek és módszerek átalakítását (adaptálását) az IKT alkalmazásokhoz.  

Ami történt:
Az e-learning kialakulását a fokozódó távoktatási igények, a hálózatba kötött számítógépek (intra/internet) és a számítógépek által megjelenített multimédiás lehetőségek együttese tették lehetővé. Ezeknek a szempontoknak a dominanciájával fejlődött egészen 2005 ig. Az e-learning első szakasza a keretrendszerek körül forgott. Ezek alatt olyan programokat értünk, amelyek alkalmasak a tananyagok szövegének és multimédiás feldolgozásának a megjelenítésére internetes kapcsolatban, könnyítik a tanulást a képernyőre adaptált tartalmak módszertani rendezésével, lehetővé teszik a tanulók-tanárok egymás közti kommunikációját és rendelkeznek adminisztratív funkciókkal is, amely a tanulási folyamatok mérésére, értékelésére alkalmasak. (Statisztikák, kivonatok készítése).  

Ennek a fejlesztésnek az érdemei abban állnak, hogy sikerült a komolyabb keretrendszereket a szövegtan, a vizuális megjelenítés (kultúra) és a tanulásmódszertan bevált elvei szerint megalkotni. A jelenleg futó e-elearning kurzusok gyengesége inkább az alkalmazásban nyilvánult meg. Az oktatási intézmények lassan fogták fel érdekeiket és nehézkesen kötelezik el magukat a széles körű használat mellett. A nagyobb tőke és szellemi koncentráció igénye miatt a keretrendszereket nagyobb cégek vagy non-profit fejlesztési eljárással fejlesztették, és érthető módon a tananyagok megalkotásába már nem akartak bekapcsolódni. Ezeket kisebb cégek vagy tanári közösségek végezték, aminek eredményei jellemzően gyenge tananyagok lettek. Egy e-learning tananyag kifejlesztése csak (és kizárólag) csapatmunkában lehetséges, ráadásul meghatározza a rendelkezésre álló idő és pénz is. A tananyagfejlesztésre vállalkozó közösségek nem voltak felkészültek sem szakmailag, sem szervezetileg a sikeres munkavégzésre. Olyan tudás kombináció kell ehhez a munkához, aminek korábban nem voltak széles körben elterjedt mintái. Ha csak az emberi feltételeit nézzük, akkor pedagógusnak kell szót érteni informatikussal, rajzolónak gazdasági vezetővel, videósnak rendszergazdával, felkért projektvezetőnek főállású tanárral. Ehhez adódik még az egyes emberek általános intelligenciája és saját szakmai tudásuk színvonala.

A fentiek miatt az e-learning 1.0 azzal a tapasztalattal zárult, hogy egységes és tömeges e-learning alkalmazások nem alakultak ki. Mára a vállalati, a felsőoktatási és a közoktatási alkalmazások önálló utakon haladnak. Ez a helyzet (nem várt módon) azzal a pozitív hatással bír, hogy a szereplőket további szakmai párbeszédre ösztönzi. Eltérő módon és fokon, de mindenki elégedetlen a saját eljárásával és lehetőségével. Az „e-learning öröm” elmúltával egyre többen próbálgatják a blended learning fogalmát, ami az összes rendelkezésre álló oktatási forma céltudatos alkalmazását jelenti, a tantermi felolvasástól a mobiltelefonon kapott számtanpéldáig. A jövőben nem csak technológiák megosztásáról beszélhetünk, hanem eljárások és módszerek bemutatásáról, átvételéről.

Ismertebb piaci alapon fejlesztett keretrendszerek:

Eduweb
Coedu
Sabedu
T-média (Csak a keretrendszer nyitóoldala publikus).

Ismertebb ingyenes keretrendszerek. Jellemzően a felsőoktatásban népszerűek. (Itt nincsenek cégek mögöttük, ezért bemutató oldalakat néztem).

Moodle
Illias


e-learning 2.0

A definíció:
Számítógéppel, mobil kommunikációs eszközökkel és egymásba kapcsolt hálózatokkal segített tanulás, amely magába foglalja az oktatási rendszerek és módszerek célcsoportra való adaptálását. Gyakorlatában tolódik a web 2.0 alkalmazások tudatos integrálása felé és cselekvési elvnek a szabad tudásmegosztást teszi.

Amit lehet:
Az e-learning mai alkalmazásai építhetnek a keretrendszerek használatára és a benne tárolt tananyagokra, de már lehetővé kell tenniük a tanulás széleskörű támogatását a tanuló- tanító közösség által szabadon (ki)választott IKT alkalmazásokkal. Ezek párhuzamos alkalmazása és gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy a cél ne csak az ismeretek átadása és számonkérése legyen. Átgondolt oktatási stratégiával kísérletet lehet tenni a készségfejlesztésre is, ami a tanulás egy magasabb foka.

e-learning keretrendszerek        web 2.0 alkalmazások

Explicit tudás                                Tacit tudás
Know what                                   Know how
Know why                                    Know who
Ismeret átadás                               Jártasság formálás
Információ                                    Információ + adat és jel
Egyéni tanulás                               Közösségi tanulás
Formális tanulás                            Informális tanulás
Képzés                                         Kompetencia fejlesztés

Az e-learning mai alkalmazási lehetőségeit a párhuzamos IKT megjelenítések és használat jellemzik. Az oktatni kívánt célcsoport képzettségi szintje és életkora egyre inkább meghatározza az e-learning megoldást.  


e-learning 3.0, ki fog jó e-learninget csinálni a jövőben?

Aki képes a tudásmenedzsment és a pedagógia/didaktika közelítésére és ki tudja használni a két terület szinergiáit! Ezzel képes lesz a célcsoport ismeretében gyorsan meghatározni az oktatás hatékony módszeretit és a tananyagok tartalmát, megtervezni a lebonyolítást és felügyelni a szervezést. Mind az oktatás, mind a tudásmenedzsment eljárásaiban módszerességet követel meg. A gyakorlati megvalósítások másolhatók, ismételhetők. A képzés rendszeressége valamilyen struktúra kiépítését jelenti. (Az IKT által hozott változásokat ma még nehéz rangsorolni. Ez a nehézség éppen a korábbi struktúrák összeomlásával, az állandónak mondható együttállások, eljárások rendszerének megingásával függ össze). Pénz tartalomért, ismeretért egyre kevésbé kérhető! Rendszerezésért, értéket képviselő tudáshalmaz összeválogatásáért, tudáskapcsolati hálókért annál inkább.

A képzések tervezésének területei az alábbiak:

  1. Technikai. Amit a képzésre biztosítani tud. A tantermektől az IKT eszközök működtetéséig minden feltétel ide tartozik. A pedagógia „hol” kérdésével van párhuzamban.
  2. Tartalmi. Ami a képzések korszerű tartalmára vonatkozik. A pedagógia „mit” kérdésére adja meg a választ.
  3. Szervezési. Ami a képzések működését és működtetését jelenti. A pedagógiai „mikor”? kérdésre adja meg a választ.
  4. Elméleti. A módszerek, amit alkalmaz a képzési célok eléréséhez. A pedagógiai „hogyan” kérdésre reflektál.

A fenti prognózis persze ideáltipikus. Nem tudom megjósolni mi fog történni. De abban biztos vagyok, hogy az általam vázoltak benne vannak a lehetőségeinkben.

Cimkék: e-learning, oktatás, fejlesztés
14 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

1. Erdélyi Gábor 2009-06-18 15:09:08
Az ingyenes keretrendszerek mögött is vannak cégek hazánkban is. Nem fejlesztők, de támogatást tudnak adni, és Open Source alapú rendszereket bevezetni. Onnan tudom, hogy ILIAS alapokon nyújtunk e-learning szolgáltatásokat :)

Szóljon hozzá!