FN Blog / Oktatás / Verseny az egyetemi oktatók között
Nyomtatás Betűméret
Verseny az egyetemi oktatók között 2008-06-15 14:52:26
...és képzeld banyek, van ahol mérik a tanárok teljesítményét. Szabadon!

Az egyetemi tanárok, az akadémikusok és egyáltalán a felsőoktatásban és a tudományban dolgozók teljesítménye fontos kérdés. Kóka és Vizy vitája két éve borzolta a kedélyeket. De hasonlóan lehet megfogalmazni a kérdéseket az egyre szűkülő felsőoktatási térben is.


Mi alapján mérhető egy tanár teljesítménye?

Hogyan tudják az oktatók megfogalmazni érdekeiket, hogyan tudják érvényesíteni elgondolásaikat?

Nyílván a sok gyenge hallgató, aki a felsőoktatásban ma tanulgat, magával vonta a gyengébb képességű oktatók megjelenését a campusokon. Ez a folyamat 20 éve tart.  De a tömeges diplomaszerzési nyomulás lassan a végéhez közeledik. Egyre kevesebb a hallgató. Az intézmények vagy bezárnak, vagy külföldi diákokat csábítanak ide vagy részben virtuális egyetemekké alakulnak. (Szélesítve célcsoportjaikat szinvonalas távoktatásba kezdenek).  Ha az utóbbi kettőt választják, akkor ez a tanárok képességeinek a felülvizsgálatával jár.

Versenyhelyzet, versenyhelyzet…. hurrá!

Találtam egy weboldalt, ahol ez igen ötletesen működik. Kíváncsiak vagytok hogyan van ez Németországban?

Katt ide!

A németek alaposak, ha már van német professzor minősítő weboldal, akkor legyen Svájcban is meg Ausztriában.

Nem kell németül tudni, hogy érthető legyen a rendszere. Bekattintva a térképbe, lehet válogatni az országrészek között, az egyetemek és főiskolák között. A tanárok nevei mellett sokszempontú minősítés található. Ha kiváncsiak vagytok valamelyik oszlop jelentésére nyissatok egy webszótárt a lap mellé. Ide linkelem!

Ezek az oldalak tanárokat minősítenek. Több szempont alapján. Udvariasan, sokatmondóan.


Nem is részletezem tovább. Kattintsatok bele, nézzetek szét. Itthon is kellene egy ilyen! Kinek van kedve megcsinálni velem?


Cimkék: felsőoktatás, oktatás
18 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

5. Kerek Mari 2008-06-25 13:18:18
A szegedi egyetemen polgár-jogból a professzor csak napi 4 diákot enged át a beugrón,a vizsgán pedig csak 2 három diák mehet át. Itt nem számít a tudás!!! 4 diák esetén ha átment megkapja a napi díját de kérdezem én mire fel ha ennyire nem tudnak a diákok akkor az anyag leadásában van a hiba vagyis az Ő munkájában, elkéne küldeni nyugdíjba!!! Ha a diákok 1%-a sem tudja teljesíteni a "Szerinte" elvárt szintet. Talán az Ő fizetését is 1%-ra kellene csökkenteni!!Ez nem emeli az egyetem szinvonalát!!Ne mindíg a diákokat szidjuk- Az intézmény vezetők is felelősek az oktatóik "minőségi" munkájáért?
4. jenei zsolt 2008-06-19 14:03:16
kedves ottó! van egy csavar azért a gondolatmenetben! a hozzáadott érték elv szép. talán felvilágosult abszolutizmusban vagy a tudást abszolutizáló diktatúrákban megállná a helyét. ezt most nem iróniából írom, játszom a gondolattal én is. mert tetszik az elv. (csak közbeszúrnám: akkor a több év kutatását és egyetemi tevékenységét milyen indokkal jutalmazná az állam minimálbérrel?)

de folytatva a következtetést ez akkor nagyon is fizetős elit felsőoktatáshoz visz!!!! ez meg az én gyengém. szeretném ha lenne. ha az állam nem fizeti az egyetemet, akkor annak fizetősnek kell lennie és méregdrágának és nagyon szinvonalasnak. mert ott lehet olyat csinálni kisebb létszámmal, amit írsz az egytemekről!

DE ma itten nem ez van, hanem egy erősen államilag dotált, tömeges felsőoktatás, ami csökkenő diálétszám elé néz. jó lenne a kutató, publikáló professzor, akitől el lehet lesni a tudományt. de akkor ki kell őt fizetni. ha ezt az állam teszi, akkor indokolnia kell. ha ezt maguk a diákok teszik és a vállalatok, akik ettől remélnek valamit, azt meg vállalnia kell a magyar társadalomnak, aki minden elkalmat megragad, hogy kinyilvánítsa nem akar fizetni semmiért. teljesíteni sem akar és fizetni sem.

ez így nem fog menni..... ebben egyetértünk.


3. Szirmai Ottó 2008-06-18 20:50:43
Kedves Zsolt!
"Nagy hibát követtél el!", mert sikerült beletalálnod a gyengémbe. Jajjajajj!
Egyszer egy fórumon megkérdezték, még az ánti-időkben, hogy miként készítenék el egy pedagógus bértáblát?
Válasz:
Az ovónő kapna tíz egységet, az ált.isk tanítónő nyolc egységet, ált.isk tanár hat egységet, a középiskolai tanár négy egységet, az egyetemi oktató pedig minimál bért.
No oszt miért kérdezték?
Mert a jelenlegi finanszírozási rendszer azt jutalmazza, hogy az illető pedagógus, - ő maga - mennyit tanult és nem azt, hogy mekkora az a hozzáadott érték, amit "termel". Mekkora befolyással van arra a "nyersanyagra", amit rábíztak. Milyen mélyre hatol a diákok személyiségébe az az oktató-nevelő munka amit elvégez. "Retro" egyetemi oktatók mondták annakidején nekem és társaimnak, hogy az ő munkájuk 80%-a kutatás, feltalálás, publikáció és csak a maradék az oktatás. Így is van rendjén. Ő kutasson, találjon fel és éljen meg ebből. Az egyetemista pedig csapódjon hozzá és lesse el tőle. Legyen a famulusa, a varázsinasa és így jusson a piacon értékesíthető tudáshoz. Ha az állam úgy gondolja, hogy ezt érdemes finanszírozni, mert az állami vállalatokba kellenek a szakemberek, akkor nosza, egyébként pedig finanszírozzák azok, akik ebből extraprofitot remélnek. A mai egyetemi "húsgyárak" semmire sem jók. A magyar adófizetők pénzén francia iparvállalatoknak képzünk szakembereket. Szerintem nagyon helyesen, de akkor ezt a francia iparvállatok finanszírozzák. A Magyar Államnak kiegyensúlyozott, hatéves korukig legalább húszmillió szót halló, jól képzett ovódásokra van szüksége, mert ezekből lesznek aranyos és használható kis pici magyar Állampolgárok.
Úgy legyen!
Üdvözletem küldöm mindenkinek!
Ottó
2. jenei zsolt 2008-06-18 09:33:11
kedves ottó! a nevelést valóban nem, az oktatási és tudományos tevékenységet igen. bevállaltan nem igazságos a rendszer, mert teljesen nem itélhető meg egy tanár osztálytermi ténykedése, de nyílt és konszenzuson alapuló szempontjai mégis elfogadhatóak. a katedra mindkét oldalán. különösen azért lenne jó, mert a jelenlegi rendszerben a tanárok (egyetemiek, hangsúlyozom) értéküket nem az oktatási ténykedésük, hanem a publikációik és a behozott kutatási pénzek adják. pont erről írt pléh csaba is az élet és irodalomban. hogy az oktatás, a katedrai munka válik harmadrangúvá. pedig az egyetem és az iskola egyik fő célja a tudás átadása is. egy többszempont alapján összeállítot minősítés éppen ezt oldaná. így arra a tanárra is fel lehet figyelni, aki szerényebben publikál, 3 évente egyet kutat, de több száz diáknak magyarázza el tudományát...
1. Szirmai Ottó 2008-06-17 19:48:33
A tanítás, nevelés MŰVÉSZET, ezért egzakt matematikai statisztikai módszerekkel nem lehet mérni. A mérés már azon megbukik, hogy mit mérünk. Mit is mérünk? Mi az a sportág, amiben a tanárok összemérik erejüket?
Ki mond ki több szót egységnyi idő alatt?
Ki ad könnyebben megfelelő osztályzatot? Ki szellent illatosat?
Az a borzasztó, hogy ez a kérdés mindig fel, fel bukkan. A kérdés feltevői folyton elfelejtkeznek arról a szerteágazó viszonyrendszerről ami egy tanárt munkája során körbevesz. Ez a viszonyrendszer sokkal bonyolultabb annál, hogy pontozásos módszerrel megközelíthető lehessen. Tagadhatatlan, hogy vannak azért biztató kisérletek. Ezek közül a legjobban a CISCO cég e-learnig rendszerének feadback-je tetszik. DE! ennek nem a tanárok versenyeztetése a célja, hanem az, hogy folyamatosan figyelemmel kisérje a "müködést" és időben be tudjon avatkozni. A beavatkozás sem az instruktor "kivégzését" jelenti, hanem támogatást jelent. És titkos!
Üdvözletem mindenkinek, aki olvassa ezeket az írásokat.
Ottó

Szóljon hozzá!