FN Blog / Oktatás / Tudásmenedzselés az iskolában
Nyomtatás Betűméret
Tudásmenedzselés az iskolában 2008-06-01 22:11:54
Az IKT alkalmazása azért jelent mennyiségi és ezáltal minőségi bővülést, az oktatásban, mert gyorsan és jó színvonalon kezeli azokat az összetevőket, amelyekből tudás és készség felépül.

Az oktatás gyakorlatában nem lehet állandóan elemezni a jel, az adatok, az információk, a tudás és a kompetenciák közötti átmenetet. Nem lehet úgy tanítani, hogy állandóan az elmélet ellenőrzése viszi el az oktatásra fordított energia jórészét.

Jelek, adatok - A jelek kontextus nélküli adat komponensek. Az adatok analóg vagy digitálisan kódolt közlések: számok, szövegek, digitális képek. Az adatok speciális kontextusa adja a kódolás struktúráját.

Információk - Az információk felfogott, dekódolt adatok. A felfogáshoz a befogadónak olyan összefüggésre kell támaszkodnia, amelyben az adatok jelentést nyernek.

Tudás - A tudás alatt a kontextusba állított információt értjük. A kontextusok (összefüggések) lehetnek személyesek vagy tantárgyra jellemzőek. A személyes kontextus létrejöhet szituatíve, kognitívan vagy emocionálisan. Ezek a folyamtok a személyes tapasztalatokból táplálkoznak. Tantárgyi szinten létrejöhet összefüggésekből és értékekből, amelyek egy kollektív cselekvési minta alapjai. A rendszer szintjén jönnek létre a hivatalos kontextusok. A legszigorúbban rendszerezettek a tudományos ismeretek és szabályok.

Készség (kompetencia) - A tudás önmagában még nem jelent feltétlenül cselekvési kompetenciát. Lehet, hogy sok mindent tudunk definiálni, sok mindent intuitív módon megérzünk, de ezek a kontextusok még nem garantálják, hogy a megfelelő cselekvést ténylegesen el is tudjuk végezni. A kompetencia cselekvésbe transzformálható tudás. Cselekvési próbálkozásból, visszacsatolásból, megismételt cselekvésekből és a cselekvésről való értekezésekből álló összetett folyamat eredménye képen jön létre. Egy tantárgyi feladat csoportos megoldása a cselekvési lépések megtervezését, az eredmények ellenőrzését, az eredmények megbeszélését jelenti. Az ilyen összetett folyamatok eredményeképpen alakulnak ki hatékony cselekvési kompetenciák. A tudás és a kompetencia közötti határ igen szűk, nem utolsósorban azért, mert az intellektuális cselekvések is cselekvések. Az, ha valamit definiálni tudunk, egy bizonyos összefüggésben cselekvési kompetencia is. A mindennapi nyelvhasználat általában nem tesz különbséget a tudás és a készség (kompetencia, tudni valamit megcsinálni) között.


Az egymásra épülés

A készségek kialakításának első szintje a technikára vonatkozik. Az oktatás során felmerülő kérdésekhez szükséges információk megszerzése az eddigiektől eltérő készségeket kíván. A kevés számú, általánosan érvényesnek tekintett könyv korábban minden lényeges ismert információt tartalmazhatott. Ma már számszerűen is olyan nagy a források száma, hogy az elérhetőség maga is tanulandóvá válik.

A második szint az internetről (oktatási céllal vagy az ismeretterjesztő médiából) érkező információ oktatási kontextusba állítása, értelmezése, integrálása. A feladat az, hogy a jelenségek elrendezéséhez szükséges szempontok, eljárási módok készséggé formálódjanak. A közlő funkció mellé egy integratív-interpretatív funkció jelenik meg.

A harmadik a nyelvhasználat változása. Az elektronikus kommunikáció nyelvi viselkedésmintái közelebb állnak a beszélt, mint az írott nyelv jellegzetességeihez.

A készségek ellenőrzésénél lényeges módosulás az IKT alapú tananyagok alkalmazásánál, hogy a korábbi lineáris modellel szemben, ahol a készségek foka pontosan mérhető volt, itt relatívvá válik a pontosság a mérésben. Vagy eléri a diák a megkívánt szintet vagy nem. A változó a tanulásra fordított időben és a tanulási formákban jelentkezik. A tanulók közti – objektíven mérhető - különbség abban mutatkozik meg, hogy ki milyen gyorsan képes elérni a biztos készségek optimális szintjét.

Tudásmenedzselés az iskolában

Az IKT támogatott iskolai oktatás tudásmenedzselésként is leírható. Ha leírható, akkor működési elvnek is megadható. Az iskola fő feladata a tananyagok felhalmozása, tárolása, átadása és a hozzájuk szükséges készségek kialakítása. A tudást átadása és konkrét készségekké (cselekvési kompetenciákká) alakítása.
A tanulók egyéni tudásának a feltérképezése és az oktatásban való figyelembe vétele a tudás menedzselés feladatai közé tartozik. Szervezet fejlesztéskor (a tanítási óráktól kezdve a szervezeti struktúráig és a hatalomfelosztásig) a kollektív tapasztalatok összegyűjtése, kiértékelése és felhasználása fontos szerepet játszik a tanuló szervezetben. Az iskola központi feladata az oktatás színvonalas biztosítása, amire több komponens van hatással:

•    Technikai. Amit az iskola az IKT-ból biztosítani tud.
•    Szervezési. Ami a működést jelenti.
•    Tartalmi. Ami a nyújtandó ismeretekre vonatkozik.
•    Elméleti. A pedagógiai módszerek, amit alkalmaz.

A tartalom komponens lényeges mozzanatai a tudás átadása és a készségek alakítása a foglalkozásokon. Ahogy a tananyag szempontok szerint rendszer(ek)be foglalható, úgy a készségeknek is valamilyen életkorhoz és tantárgyhoz, technológiához köthető halmazatit célszerű meghatározni. Ezek a tudástartalmaknál képlékenyebben jelennek meg, de ezzel együtt mérhetővé kellene válniuk az iskolai tevékenységek során. Célszerű mérési standardok alapján lehet összeállítani mind az intézményi, mind az egyéni (tanulói) kompetenciák katalógusát. Ezek kialakítása cél és feladat rendszert alkot, egybe fonódik a megtanítandó tananyaggal.


Cimkék: oktatás, IKT
10 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

2. jenei zsolt 2008-06-06 10:11:28
ja, most elég szakszöveget sikerült fogalmaznom, de azért érthető....
1. Csavarhúzós 2008-06-03 22:01:25
>Az elektronikus kommunikáció nyelvi viselkedésmintái közelebb állnak a beszélt, mint az írott nyelv jellegzetességeihez.
-Ez itten egy webkettes blog, nemdebár? Akkor ez lenne a beszélt nyelv stílusa?

Komolyan, többször nekifutottam a szövegnek, de úgy érzem (talán nem így van) hogy logikailag pongyola, nem éri meg a fáradtságot, hogy lefordítsam magyarra. Pl. a nyelvhasználat változása miért az "integratív-interpretatív funkció" FELETTI SZINT? Először meg kell tanulni integrálni meg interpretálni, hogy utána tudjunk újmagyarul beszélni? Vagy mi.

Szóljon hozzá!