FN Blog / Oktatás / Milyen lesz az iskolai gondolkodás?
Nyomtatás Betűméret
Milyen lesz az iskolai gondolkodás? 2008-03-28 11:00:17
„Jobb, ha tudomásul vesszük: azon a napon, amikor a tanulók az iskolán belül, a Net révén egyszerre kaphatnak asztro/lóg/nómiai választ ugyanarra a kérdésre, akkor a modernitás azon projektje, amit iskolának nevezünk, egészen komoly kihívás elé kerül.”

A tanítás - akármilyen elmélet szerint történik is, behaviorizmustól, a kognitívon át a konstruktivizmussal bezárólag – eljárásaiban módszerességet követel meg. Ezek gyakorlati megvalósítása másolható, ismételhető. Tehát az oktatás rendszeressége valamilyen struktúra kiépítését jelenti. Az IKT által okozott iskolai változásokat nehéz rangsorolni, s ez a nehézség éppen a kihívás lényegével, azaz a struktúrák összeomlásával, az állandónak mondható együttállások, eljárások rendszerének megingásával függ össze.

Az iskolákba a személyi számítógéppel, de különösen az internet megjelenésével betört a kompetitív szellem és a kereskedelmi szemlélet. Az edutainment és annak is a leghatásosabb és leglendületesebb iparága jelenik meg az iskolai oktatás szerkezetében. Hivatkozási alappá válik a tanítás és a tanulás minden mozzanatában.

Az internetes tartalmak az iskolától teljes egészében független eljárásokat és műveleti sorokat használtatnak a tanulókkal, a legtöbb esetben az iskolának gyakorlatilag semmi köze nincs a tanulók kiépülő legfontosabb tudáselsajátítási csatornáihoz és kommunikációs módszereihez.  Az internet tömeges megjelenése előtti idők tanulóinak tudásáról az iskolai képzés alapján megközelítőleg jó képet lehetett rajzolni. Az internet hierarchia és struktúramentes, - illetve a jelen helyzetben strukturálatlannak tűnő - közegében felnövő diákokról nem lehet megállapítani ki milyen tevékenységet folytat, illetve milyen úton halad a személyes tudásának a felépítésében. Az iskolának sem technológiai, sem morális értelemben nincs befolyása a diákjaira.

Az internet és a multimédiás oktatási anyagok nem a kritikai gondolkodás és a formális logika érvein keresztül hatnak és nem a „logikus” gondolatmenetekre felfűzhető világ működését sugallják. Egyre kevésbé van értelme kontrollról vagy autoritásról beszélni. A világot megjeleníteni kell, nem a korábban megszerzett tudást elemezni és újraszabni, kritizálni.

A pedagógusok többé nem állandó közegben végzik munkájukat. Közegük állandóan változik és ennek részeként minden korábbinál gyorsabb iramban változnak a közösségi értékek, a családi viszonyok, az oktatási és foglalkoztatási struktúrák. A tanároktól mindez a jövőben nagyobb együttműködést kíván meg az iskolaközösségen belül és aktívabb partneri viszonyt a társadalom más szereplőivel: a szülőkkel, a munka világával, a kulturális és szociális szféra tényezőivel.
Fontos, hogy az iskola hatékony, életszerű, mindenki által beláthatóan hasznos ismeretrendszereket és ezekre építve képességeket alakítson ki.

Ebben a rendszerszerűség a fontos, vagyis a kognitív rendszer elemeinek gazdagítása, szaporítása, a közöttük lévő kapcsolatok megsokszorozása, a már meglévő kapcsolatok erősítése, mindezeknek állandóan a valós élet követelményei szerinti megmérése és azokhoz való kötése, igazítása. A megoldás a versenyképes oktatási tartalomipar megteremtése, és a felhasználása az adaptív iskolai céloknak és korosztálynak megfelelően. Az első lépés ebben a versenyben az iskolai internethez való tömeges hozzáférés megteremtése. A konkrét versenyelőny pedig az iskolában oktató pedagógusok felkészültségében és emberi kvalitásaiban rejlik.

A helyzet nem különösképpen bonyolult: a kiépülő oktatási tartalomipar és az iskolai számítógépek száma fogja meghatározni a magyar iskolai oktatás jövőjét. A tanárok erre az alapra dolgozhatnak, felelősségük, hogy milyen versenyképes tudást kínálnak fel vele.


Cimkék: oktatás
31 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

4. Laci Bácsi 2008-04-04 01:36:37
Szirmai Úrral nagyon egy húron pendülünk, avagy ugyanazon csengetésre jár a gondolatunk!
Ez a cikk másról beszél, mint a „tanár gondolkodás reformját –(kormány stílus) –szorgalmazó cikk, és amiről a tanárverés kapcsán beszélni kellene. A tanárverés ugyanis nem abból adódik, hogy a tanár a tanuló tudásának mérésekor „kizárja az interneten szerzett részeket, és nem is arról, hogy a tanár a tanulót elmarasztalja, mert feleletébe beleszőtte a nem iskolában szerzett tudást, hanem az ismeretszerzéstől nagyon is távol eső okból, mégpedig abból, amit az e témával foglalkozó hozzászólásban leírtam: a tanuló – tanár emberi kapcsolatának elégtelenségéből, amit – teszik, vagy nem – többnyire a tanuló provokáló magatartása vált ki, és a két személy közötti feszültség túlmegy a kezelhetőség határán. Azt, hogy a tanuló ilyen mértékben túllépi a saját kereteit, az pedig nem internet, hanem személyiségnevelés kérdése. A személyiség nevelése pedig a családban kezdődik 0-8 éves korban.
Itt nevelési problémát kell megoldani olyan helyzetben, hogy a tanulónak és tanárnak egy konfliktusra nincs megfelelő magatartási mintája, és – sajnos – sok tanár helyzeti előnyének tudatában saját korlátait átlépi. Az, hogy erre a tanuló is átlépi, már a tradíciók teljes összeomlásának bizonyítéka, amit nem tudom, hogy rossznak, vagy jónak kell minősítenem.
3. Szirmai Ottó 2008-03-31 21:37:41
Döbbenetes, hogy ehhez a cikkhez csak két hozzászólás érkezett. Sajnos egyik sem tud vele mit kezdeni. Ennek az az oka, hogy "MA" senki még kisérletet sem tesz arra, hogy válaszoljon arra az alapvető kérdésre, hogy: MI AZ ISKOLA SZEREPE A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBAN? A sorozatos tanárverésekről szóló híradások (Meg kell, hogy mondjam, hogy ezeknél, ezerszer borzasztóbb esetekről tudok.) és az erre szervezett TV-műsorokban nyilatkozók sem képesek ezt az alapvető problémát kommunikálni. Ha ez tisztázódik végre, akkor a cikkben szereplő "dolgok" nem lesznek annyira riasztóak, mert ki lehet jelölni a helyüket a rendszerben. Én nem mernék vállalkozni a kérdés megválaszolására, mert erre egy ember nem alakalmas, de mint tapasztalt pedagógus tudom, hogy aki az iskolát csak az ismeretszerzés "helyére" kívánja leegyszerűsíteni az rossz úton jár. A nagyszerű ISKOLÁRÓL soha senkinek nem az jut az eszébe, hogy ott milyen ismeretet szerzett, hanem az, hogy az iskola mivel járult hozzá az életéhez.
2. Egyed 2008-03-31 20:04:38
Stabil alaptudás kell, ezt pedig rendszerezett, módszeres oktatás/tanulás képes rögzíteni. Vétek összevissza információ halmazokba fullasztani a diákot. Ha már vannak tanulási, rendszerezési tapasztalatai, akkor lehet egy életen önképzéssel bővíteni (kevésbbé tudatosan) az ismereteket, mert akkor már van mire építeni, és szelektálnii is tud az érettebb elme.
1. Bíró Marianna 2008-03-31 15:33:43
Én.aki az Internetet csak használom,nagyon riasztónak találom ezt a cikket a napi hírek tükrében. Bár az utolsó mondatok olvasásával az ötlött fel Bennem,hogy az egyenlőtlen Internethozzáférés lehet a döbbenetemnek az oka,viszont a jövő mégsem olyan rózsás. Nem ok nélkül féltjük gyerekeinket! Köszönöm a cikket.

Szóljon hozzá!