FN Blog / Oktatás / Magyányos tömeggyerekek?
Nyomtatás Betűméret
Magyányos tömeggyerekek? 2008-02-15 08:00:10
David Riesmann "Magányos Tömeg" című könyve nem éppen új, de a benne felállított karakterológia máig használható. Különösen, amit a nevelésről és a családmodellekről ír.

A tanulásnak, ami társadalmilag meghatározott és egyéni képességek mentén folyik, konkrét társadalmi célja vannak. A megélhetés és a szükségletek kielégítése mellett az értelmes élet letéteményese is. Ahogy változnak a tudás tartalmai és elsajátításának a módjai, úgy változnak a motivációs rendszerek és a tudás alkalmazásának területei is.

A család, a közösségek és a tágabb társadalom szerepe a tudás átadásának folyamatában jelentősen változott az elmúlt 100 évben. A legszemléletesebben David Riesmann szociológus által az ötvenes években kidolgozott karakterológiai elmélete mutatja be a változásokat.  Három egymás mellett élő, de a társadalomban eltérő arányban meglévő családtípust (karaktert) ír le. Ezek földrészenként és vidék - város tekintetében megoszló arányban is igen változatosak. A tradicionális család modell még kis számban fellehető a szegényebb mezőgazdasági területeken. A lassabban fejlődő kisvárosi és városi családokra a belülről irányított modell a jellemző, a nagyvárosok „modern" életformája pedig a kívülről irányított modellnek kedvez.

Tradicionális: Ebben a modellben több generáció és egy fedél alatt és a megélhetést olyan generációk óta nem változó gazdasági tevékenység adja. A tudás elsajátítás minta alapú. A fiúk és a lányok szüleiktől tanulják el a boldoguláshoz szükséges ismereteket. Azok némi változtatással érvényesek maradnak az egész életükben. A több generáció együttélése egyértelművé teszi a szerepeket és a tudás forrását a családon belül.  A sikert a megtanult szerepek adott helyzetben való alkalmazása adja.

Belülről irányított: A belülről irányított forma akkor kezd dominánssá válni, amikor az élet színtere a város lesz, a megélhetést, pedig a munkaerőpiacon keresztül elnyert munkalehetőségek biztosítják. Ebben a modellben már csak 2, ritkábban 3 generáció él együtt. A szerepek nem vihetők egy életen át, ami arra szorítja a szülőket, hogy belsővé tegyék értékeiket. A siker érdekében „hordozhatóvá" váljon. Ez biztosítja a változó világban az érvényesülést. Ebben a nevelésben jellemzően az illem dominál, az ismeretek szöveg alapúak, sok elméleti és kevés gyakorlati tudással. (Ezek megszerzésére még van idő a későbbiekben). A belülről irányított családban a szülők sokkal többet törődnek gyerekeikkel, mert ebben látják a biztosítékát a társadalmi megfelelésnek és érvényesülésnek. Állandó ellenőrzési kényszerben vannak saját gyerekeikkel szemben. (A legtömörebb nevelési érv a következő: „Az ember ne úgy viselkedjen, ahogy kedve tartja, hanem ahogy a társadalom érdeke megkívánja!")  Előnye a modellnek, hogy erős egyéniségeket, okos művelt embereket nevelhet, de hátránya, hogy megmarad a szűklátókörűség életvezetési kérdésekben és saját értéket preferál, nem fogad el mást. A belülről irányított típusnak a szimbóluma az iránytű lehetne. Ami tájékozódást biztosít neki a világban, tudja merre jár, merre mehet és merre nem.


Kívülről irányított: A harmadik leírható modellben már csak szülő - gyerek él együtt. A szülők munkában töltött ideje olyan mértékű, hogy a gyerekek többet vannak saját kortársaikkal és az iskolában, mint otthon. Az információs robbanás nagy hatással van a család tagjaira, azok beszédtémáikat és közös akcióikat egyre inkább a médiából szerzik be.  Sok párhuzamos cselekvés jellemzi a családi életet, hasonló dolgokat csinálnak, de nem együtt. A sikert a kommunikációs képességek biztosítják, az érvényesül hosszútávon az életben, aki jól kommunikálja magát és konszenzus képes a kényes ügyekben is. A munka és a megélhetés változik, ezért stratégiát nem lehet kialakítani. Időpazarlás elképzelt helyzetekhez való tudást felhalmozni, amikor már a technika (adatrögzítők, számítógép, Internet) biztosítja a tudás együtt tartását. Megnő a tudatos választás képességének az értéke, amivel az adott helyzethez a megfelelő tudás vagy viselkedés elemet képesek kiválasztani. Ennek a modellnek erőssége a kommunikációra és a probléma megoldásra nevelés, viszont gyengéje, hogy ezek a tárgyi tudás elsajátításának a rovására mehetnek. Ennek a típusnak a szimbóluma a radar. Ami mindig pásztázza a környezetét, pontosan kijelöli a helyét a térben, a többiekhez viszonyítva. 
 

A fenti modellek időbeni egymásutániságából azt a következtetést lehet levonni, hogy a tanulás, mint nevelési eszköz a belülről irányított modellnél a legerősebb. Itt tapasztalható az a fogalmi tisztaság, amivel egy generáció meg tudja indokolni a következő számára, hogy miért érdemes tanulni és azzal mit lehet egyénileg elérni. Ez akkor is így van, ha ez a tanulás és tudás meglehetősen egysíkú, mert szövegek elsajátításából és visszaadásából áll és nem nevel más kultúrák és közösségek tiszteletére. A tanulás értelme, szépsége és nevelési eszközként való használata akkor valósul meg, amikor van rá elegendő idő, látni az évek múlásával az eredményeit és később egyéni hasznára is válik az embernek. (Szellemi és anyagi értelemben is).

A jelen kor a kívülről irányított modellt hozta létre, mint reakciót a felgyorsult élettempóra. Az egyén a család helyett egyre inkább elvont közösségekhez tartozik, napi cselekvéseit és beszédtémáit pedig a média határozza meg. Összemosódik a szórakozás és a kultúra közti különbség, a kereskedelmi eladási technikák egymás mellé emelik az értéket a silánnyal. Az érvényesülés legalább annyira függ a kommunikációs képességektől, (kompetenciák) mint a tudástól.

Ez a nevelés számára számos nehézséget támaszt, amire még jelenleg nem tud érdemleges válaszokat adni. Magyarországon a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a három modellben nevelkedettek egyszerre vannak jelen egy iskolai közösségben, a megoldáskeresésben és a tanulási stratégiaalkotásban. A magyar pedagógusok nagytöbbsége a belülről irányított modellben nőtt fel és vált belőle pedagógus. A generációs különbségeket még mélyebbé teszi, hogy a mai városi környezetben élő tanulók többsége a kívülről irányított típusba tartozik.


Cimkék: oktatás és társadalom
30 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

2. jenei zsolt 2008-02-16 22:36:02
köszi. elgépelés volt. zsolt
1. csecsinono 2008-02-16 16:39:58
A szerző neve nem Reisman, hanem Riesman, a pontos cím: A magányos tömeg.

Szóljon hozzá!