FN Blog / Oktatás / Ha kíváncsi vagy hogyan oktatják gyermeked...
Nyomtatás Betűméret
Ha kíváncsi vagy hogyan oktatják gyermeked... 2008-02-01 22:00:31
.....akkor figyeld meg az iskolai munkáját. Milyen feladatokat kap, mi folyik egy tanórán, mit várnak el tőle. (Mindezekhez jogod van a közoktatási törvány alapján! Akár személyesen is meggyőződhetsz róla).

Az oktatás tudománya is fejlődik. Korszerű oktatásnak hívhatjuk azt, amelyikben az alább ismertetett négy "módszertani kultúra" megjelenik. (Persze korosztályhoz igazítva eltérő arányokban). Az alsó tagozaton még az első és a második didaktika a jellemző. De ha kamasz gyerekednek a tanórák  90%-ában is csak magyaráznak és mutogatnak, akkor keress más iskolát!

Az első didaktika - a megismertetés pedagógiája
Az ókor és a középkor nagy részében az a felfogás uralkodott, hogy a tanulás ismeretek, tudás, bölcsesség átadását illetve elsajátítását jelenti. A tanuló nem a világgal, hanem az azt közvetítő ismeretekkel kerül kapcsolatba, élőszóban előadott vagy olvasott szövegeket tanul meg. Ez általában szó szerinti rögzítést jelentett, a tanuló a fontos tartalmakat változatlan formában volt képes felidézni (memoriter). "E tanulási paradigmán belül a deduktív folyamatok játsszák a fő szerepet. A tanulás kiindulópontjai jól megformált dogmatikai rendszerek, például a görög filozófiai munkák, a római jog, a biblia. A tanulás elsősorban arra irányul, hogy e dogmatikai rendszerekhez tartozó szövegeket, az érvelés logikáját, a kötött gondolkodási és nyelvi formákat sajátítsák el a tanulók." (Nahalka, 1999. 21.). Ebben a korban, amikor a szövegek gyors és pontos sokszorosítására csak korlátozott mértékben álltak rendelkezésre külső "memóriatárak" ez érthető törekvés volt. A tanulás elméleti alapjai Platón, Szókratész és Arisztotelész gondolatai vagy a kereszténység tanai voltak. Az asszociáció törvényei és a retorikai ismeretek képezték a tudományosság alapjait.
A tudás forrása a dogmatizált (rögzített) tanok. Szóban előadott vagy / és kéziratban rögzített szövegek. (Gyakran központozás nélküliek, a beszélt nyelv szabályit követve! Ekkor még hangosan olvastak). Ennek a tanulási módszernek a központi eleme a szövegtanulás és memorizálás. Gondolkodás jellemző formája a dedukció, ami az adott témából vagy tudományból építkezik. (Fontos, hogy a következő didaktikák ezt a módszert szapulják azóta is, valójában meg mindenki csodálja azokat, akik a görög és a latin nyelvtantudásuk alapján megértik és felfogják a világot.) 
 
A második didaktika - a szemléltetés pedagógiája
A második didaktika az empirizmus ismeretelmélete alapján született meg a 17. században. Felfogása szerint a tanulásnak a valóság tényein és az ezekből kikövetkeztethető összefüggések felismerésén kell alapulnia. Ezeket az elme tükrözni képes, és indukció révén következtetéseket von le belőle. Az empirizmus induktív logikájára épített szenzualista pedagógiai paradigma kialakítása elsősorban Comenius nevéhez kapcsolható, és az ő műveiben mutatkozik meg. Comenius a pedagógiai középpontjába a szemléltetést teszi. "A szemléltetés itt azonban nem egyszerűen módszer, hanem az ismeretszerzés alapvető elve is. ...arra való, hogy lehetővé tegye a növendék számára a találkozást a valóságos világgal (s nem csak egy mások által már feldolgozott, közvetített ismeretrendszerrel). ... a tanító dolga, hogy minél gazdagabban, minél teljesebben mutassa be a világot pedagógiailag feldolgozott módon, betartva bizonyos szabályokat, például a fokozatosság követelményét" (Nahalka, 1999. 122.).

Tanulás elméleti alapjai Comenius, Rousseau, Pestalozzi munkái. Az elv a szenzualizmus, az empirizmus és a ráció. A tudás forrása: Előre tervezett és rögzített tudáselemek. Írott vagy elmondott szövegek, bemutatott képek, ábrák. Fő tevékenységek az olvasás és a megfigyelés. A tanulási módszer a kombinációs készség, az összefüggések felismerésére épít. A gondolkodás jellemző formája az indukció és az absztrakció. Oktatás tervezése: Tanórák rendszere, korcsoportos foglalkozások.

Ekkor alapozzák meg a tudáshoz vezető utak máig ható felosztását. A kontinentális - főleg a latin kultúrkörben terjedő - racionalizmussal párhuzamosan fejlődik az angolszász empirizmus. A harmadik, a benyomásokra alapuló szentimentalizmus nem kapott akkora figyelmet.

Empíria                      Ráció                        Szentimentalizmus
Kutatás                       Elméletek                   Megfigyelések
 
F. Bacon                   R. Descartes                B. Pascal

Francis Bacon (1561-1626) hasonlóan, mint névrokona Roger Bacon, nagy jelentőséget tulajdonított a tudományos kísérletezésnek. Sajátos módon halálát egy tüdőgyulladás okozta, amit egy hús tartósítási kísérlet során kapott, amikor is egy csirkét igyekezett megtömni hóval. 

A harmadik didaktika - a cselekedtetés pedagógiája
A harmadik didaktika a 20. század elején kezdett formálódni. Ez a felfogás az eredményes tanulásban meghatározónak tekintette a gyermek öntevékenységét, a cselekvést, a munkáltatást, beleértve az önálló gondolati cselekvéseket is, az önállóan végzett, felfedező tanulást. "Ismeretelméleti szempontból a harmadik didaktika abban jelent változást, hogy az ismeretek és a képességek kialakulási folyamatában nem az érzékszervek közvetítő mechanizmusait tartja meghatározónak, hanem a cselekvést, a gyermek környezetet befolyásoló, átalakító tevékenységét". (Nahalka, 1999. 129.).

A tanulás folyamatának tudományos vizsgálata az asszociatív pszichológia módszereivel kezdődött. Ennek továbbfejlesztéseként, a pavlovi klasszikus kondicionálás és a skinneri operáns kondicionálás gazdag kísérletanyagára támaszkodva alakult ki a behaviorizmus tanuláselmélete és pedagógiai praxisa, a programozott oktatás. Tanulás elméleti alapjai: Ösztön és motívum, drive, behaviorizmus, alaklélektan. Skinner, Dewey, Piaget, Claparéde. Tudás forrása: Rögzített és helyben létrehozott tudásformák együttese írott és elmondott szöveg, képek és ábrák és ezekhez kapcsolódó feladatok, gyakorlás, cselekvés. Tanulási módszer: interiorizálás, asszimiláció - akkomodáció, problémamegoldás. Gondolkodás jellemző formája: Indukció. Oktatás tervezése: Tantervek, (Curriculum), reformpedagógiai irányzatok.

Az oktatási módszer definíciója: A tanulók ismeretszerzését segítő, az oktatásban (tanításban) a pedagógus által alkalmazott eljárások ismétlődő, közös elemeiből spontán módon szerveződő v. célszerűen szerkesztett eljárások együttese. A sokfélesége miatt helyesebb oktatási módszerekről beszélni.

A negyedik didaktika - a szintézis
Könnyen belátható, hogy a fentebb felsorolt didaktikai paradigmák - bár a megelőzőre vonatkozó kritikai attitűdöt is tartalmaztak - a mai oktatási gyakorlatban inkább egymással kiegészítő, mint kizárásos viszonyban vannak. A 20. század tanulásfelfogására, és ennek megfelelően az oktatási, képzési, továbbképzési rendszerek szerkezetére, szervezésére és működésére a három alapvető módszertani gyakorlat együttesen volt jellemző. A század végére azonban kibontakozott egy újabb, integratív és átfogó konceptuális rendszer, amely a kognitívista, valamint konstruktivista tanulásfelfogásokat és tanuláselméleteket foglal magában. A negyedik didaktika már az informatikai eszközök felhasználásával a tanítás és tanulás új, minden eddiginél hatékonyabb formáinak, módszereinek ígéretét jeleníti meg (hipertanulás, e-learning).

Tanulás elméleti alapjai: Kognitív elméletek, pszichológiai kutatások, konstruktív elmélet. Tudás forrása: Szimulációk és komplex feladatok irányított és / vagy önálló munkavégzéssel. Közösségi és egyéni cselekvés. Tanulási módszer: Kipróbálás, gyakorlat, önálló konstrukciók. Gondolkodás jellemző formája: Dedukció és területfüggőség. Oktatás tervezése: Komplex, tanító közösségtől függő.
 
Az elméletek gyakorlati haszna, hogy mindegyik meghatározott tanulási folyamatra érvényes. A szintézist az ezredfordulóra a kognitív irányzatok kísérelték meg, amelyek támaszkodnak a modern agykutatás és a műszeres ellenőrzéssel végzett pszichológiai vizsgálatok eredményeire. A kognitív irányzat elmélete szerint a tanulás döntő mozzanata az egyénileg leképzett világban (mentális leképzés) és a leképzés során kialakított reprezentációkon végrehajtott műveletekben van. Pozitív tény a további vizsgálatokat illetően, hogy a kognitív kutatók nem kizárólagos elméleteket gyártanak, hanem rendszert igyekeznek alkotni, amiben nem a korábbi elméletek tagadásával kezdenek egy problémát megközelíteni. A kognitív pszichológia fejlődése létrehozott egy u.n. megismerés tudományt, ami az emberi megismeréssel és tanulással foglalkozik. Az észlelést, az emlékezést, a fogalomalkotást, a nyelvi tudást, a tanulást, a problémamegoldást és a gondolkodást - vagyis a kognitív alapterületeket a filozófia, a pszichológia, az antropológia, a neurobiológia és a mesterséges intelligencia fogalmaival írja le és annak kutatási eszközeivel vizsgálja.

A 20. század nagy tanuláselméletei:

  • Feltételes reflexre alapuló kondicionálás  - Pavlov (1904 Nobel díj)
  • A kvantitatív reakciókra alapozó tanulás - az instrumentális kondicionálás. Thorndike és Skinner
  • Utánzásos tanulás - Albert Bandura
  • Átstrukturálás - Wolfgang Köhler
  • Belátásos cselekvés - Karl Bühler
  • Műveleti lélektan - Jean Piaget
  • Agyi funkciók és területek összekapcsolódása - Kognitív irányzatok
  • Belső konstrukciók alapján a világ megértése és cselekvés - Konstruktivizmus

Cimkék: iskola
6 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

5. Horváthné Orbán Katalin 2017-03-05 20:22:20
Értem én, hogy a 21. században meg kell jelennie az informatikai eszközöknek az órákon, használni kell a pedagógusnak az általa nyújtott lehetőségeket. Én is használom őket, internetet, interaktív táblát, meg minden egyebet. Azzal azonban nem értek egyet, hogy egyes kollégák átesnek a ló túlsó oldalára és szinte csak ezeket az eszközöket használják. Veszélyes! Mondok egy példát. A barátnőm gyermeke kilencedikes egy gépészeti szakközépben. Szülőértekezleten az osztályfőnök mesélte, hogy van olyan gyerek az osztályban, aki nem tud körzővel és vonalzóval szerkeszteni, mert az általános iskolában, ahonnan jött, ezeket a dolgokat is interaktív táblán készítették. Hátrányos helyzetű suliban dolgozom én is, pályázati pénzekből szinte minden teremben jelen vannak ezek az eszközök, hála az égnek. A baj ott kezdődik, amikor csak ezeket használjuk. A másik problémának az látom, hogy a szülők anyagi helyzetüknél fogva nem tudják az internetet fizetni, képtelenek megvenni a számítógépet. Én sem tudok olyan feladatokat feladni, amihez internetre van szükség. Nem egyenlő eséllyel indulnak a feladatmegoldásban, többnyire csak a jobb módban élők tudják elkészíteni ezeket. Így az e-naplónak sincs sok értelme. Tehát, csak annyira használok informatikai eszközöket, amennyire feltétlenül szükséges. Szeretik a gyerekek is, de mindenféle más módszert is szükségesnek tartok. Készítek kartonból is szemléltetőket, matek órán másodikban, még a műanyag kupakokat is felhasználtuk a szorzótábla tanításához.
4. Kirmer Dániel 2016-11-18 22:24:18
Azt gondolom,hogy a magyar közoktatási rendszer problémáinak növekedése paradox módon elősegítheti a negyedik didaktika minél szélesebb körű elterjedését. Mindezt azért gondolom így, mert a tanító/tanár "előremenekülése" már így is elkezdődött, mivel nehézkesen megy a kapcsolatteremtés az "egyre furcsább, különcebb" gyermekekkel, akikből (nem annyira meglepő módon) egyre több van. Az informatikai eszközök használata olyannyira részévé vált a mindennapi tevékenységünknek,hogy az oktatási folyamatokban betöltött szerepük lassan a levegővételhez hasonlatosan természetes lesz. Mivel a legtöbb pedagógus-véleményem szerint- a gyerekek "furcsaságát" a "virtuális tér" hatásának tudja be, így a kapcsolatteremtés problematikája is csak az informatikai eszközök bevonásával oldható meg. Miért is ne lehetne ezekre az eszközökre, mint közvetítő erő, mint híd, mint közös nevező tekinteni. Azt gondolom, hogy nagy tévúton jár, aki a gyerekektől várja a változást. a 21. század gyermekei ebbe a térbe születtek bele, olyan természetes számukra ezen eszközök használata, olyan természetes számukra mint a levegővétel. Nem gondolom, hogy volna "jogunk" elvárni tőlük, hogy változzanak. Viszont a pedagógusnak elkerülhetetlen a változás és a változtatás. a lépést kell tartani a korral alatt nem elsősorban azt értem, hogy a pedagógus felkészült az infokommunikációs eszközök használatában, hanem azt, hogy olyan személyes és virtuális teret alakít ki az óráin és azokon kívül is(!), hogy a diákok számára "jelen legyen". Sőt megkockáztatom, hogy nincs messze az az idő mikor a "virtuális tanulói szobák" lesznek a tananyag leadásának és elsajátításának legjellemzőbb, legnépszerűbb eszközei.
3. szirbik gabriella 2009-03-19 11:03:37
Szóval, hogy még explicitebb legyek:
Én mint jövedelmi szempontból alsó-középosztálybeli, mint kinek az átlagnál háromszor nagyobb a szegénységi kockázata, én mint kulturális értelemben értelmiségi egy alternatívát birtoklok.
a, iskola általában véve, mondjuk logisztikailag a legközelebb eső
b, iskola, mely lehetőleg, vagy valószínűsíthetően, azt a kulturális értékrendet közvetíti, ami az én, a mi családunk értékrendjének az alapja. (itt Miskolcon a b. választásáért még szakrálisan is meg kellett alkudnom)
Tehát nem rendelkezem a gyerekem ismeretének a tükrében azzal a választási szabadsággal (Pozitív szabadságjog!), mely módszertanilag a számára legjobb iskola választását jelentené. (erre mondanák az angolszász liberálisok, vagy inkább az utódjaik a neoliberálisok, hogy "kit érdekel? a negatív jogaid nem sérültek és ha azt akarod, hogy azok meglegyenek, le kell mondanod a pozitív jogaidról, merthogy a két szabadságjog egymás ellentétpárja") Igen ám, de mi lesz, ha eljutunk odáig, hogy egy alacsonyabb szintre süllyed a választás szabadsága, nevezetesen
a, iskolábajárás
b, iskolába nem járás (?)[ az nagyon rossz lesz az iskolábajáróknak!]
Mellesleg a jelenlegi saját alternatívámat is tudom egyszerűsítni a miskolci iskolaviszonyok tükrében:
a, a gyerek lehetőleg biztonságban legyen
b, megkockáztassam-e azt, hogy kiteszem a gyereket esetleges fizikai atrocitásnak, vagy a különféle devianciákkal való túl korai találkozásnak
2. szirbik gabriella 2009-03-19 10:30:12
Még valami:
A negyedik didaktika lenne az a bizonyos konnektivizmus, ami persze önmagában nem létezik még tömegesen, inkább úgy van jelen foszlányokban, ahogy leírtad negyedik didaktika néven.
Nos azért, hadd bújjon ki belőlem a szociológus: A szélsőségesen polarizált magyar társadalomban kb. az állampolgárok 3/4-nek nincs arra tőkeforrása, hogy a végletekig leromlott magyar közoktatási rendszerből kivegye a gyerekét, még akkor sem, ha egyébként tudja és érzi, hogy a rendszerhibák lecsapódnak didaktikailag a gyerekén, illetve ha tudja és érzi, hogy a megváltozott strukturális viszonyokban mint egy reziduum van jelen a meritokratikus elvekre épülő modern oktatási rendszer, mely innen nézve persze már konzervatív és a pedagógusnak max. paidagogosz szerepet szánna, hogy ne legyen akadálya a horizontális tudásbázisok létrehozásának, pl. intézményes keretek között se és legalább ne ártson a tanítás hagyományos autoritariánus felgogásával. Ezért inkább mi történik?: a szellemi értelemben vett középosztály elfogadja (érthető módon) a rendszerbe beépített anomáliákat, mint iskolai életutak elválásának alacsonyabb életkorra szállítása, ezzel elérve azt, hogy 10 évesen eldől az ember gyerekének a sorsa, illetve a különóráztatást, vagy, ami a legdurvább, egy intézményen belül két intézmény létrehozását (önkormányzati iskolán belül alapítványi), ezzel is csak azt erősítve, amit fentebb leírtál, hogy "sikeres", versenyképes gyereket csináljon a gyerekéből, ami persze a tudást továbbra is az ismeretszerzés és annak kummulatív módon való növelése szintjén tartja és ezzel persze a munkavégzést is a bérmunkatársadalom utópiájának rég nem működő kereteiben értelmezi. És ezzel a kör bezárult: nincs munka, nincs pénz, vagy nagyon alacsonyak a bérek, marad az alacsony színvonalú közoktatás, mert a piacon hozzáférhető jó színvonalú oktatás piaci jövedelem híján nem vásárolható meg.
1. szirbik gabriella 2009-03-19 09:50:54
Szia Zsolti!
Erről eddig nem szóltál! csak a karatés blogról tudtam.
Ez a blog egyszerűen szuper, mindenkinek ajánlani fogom és be is teszem a saját blogomba, mert nekem is van szakmai homokozóm (hüpomnématám - ezt majd egyszer megírom) De ami még fontosabb: beteszem Peti blogjába is, A pál utcai fiúkba, amit pont azért csinálunk, amit itt fentebb leírtál, mert elég volt belőle és nem bírom nézni, hogy szenved. Az ő blogjában van egy "felnőtteknek szóló tematikus rész E-olvasónapló alatt, oda teszem be a hálózati tanulással kapcsolatos és az új pedagógiai módszerekkel összefüggő írásokat és ott fogom a kezdemnyezéssel kapcsolatos tapasztalataimat megírni. Várunk Téged is szeretettel a blogon, Pál utcai fiúk kapcsán is és mint pedagógust is. A cím: www.katonapetidani.blogspot.com

Szóljon hozzá!